Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hay diéta

2011.10.27

 Hay diéta

 
Egy amerikai orvos, William Howard Hay (1899-1940) olyan diétát állított össze, melynek célja az emésztési zavarok leküzdése. Arra a következtetésre jutott, hogy nem jó szénhidrát (keményítőket és cukrokat) fehérjével és savtartalmú gyümölcsökkel együtt, egyazon étkezés alkalmával fogyasztani. Rámutatott, hogy a fehérjék serkentik a gyomorsavtermelést, a sav pedig akadályozza a szénhidrátok emésztését, mivel ahhoz túl lúgos közegre van szükség. Igaz ugyan, hogy nagyon sok élelmiszer egyaránt tartalmaz fehérjét és szénhidrátot, valamelyik összetevőnek az aránya majdnem mindegyikben meghaladja a 20%-ot; ezeket Hay a nagyobb arányban előforduló alkotórész csoportjába sorolta. Kivétel ez alól a borsó, a bab, a lencse és a mogyoró, s ezeket Hay ki is iktatta étrendjéből. (A modern vegetáriánus ajánlásokban ugyanakkor megkülönböztetett szerephez jutnak mint fehérjeforrások.) Hay szerint a fehérjedús ételek csoportjába tartoznak a vörös és fehér húsok, a hal és a kagyló, a tojás, a sajt, a joghurt, a tej és a savas gyümölcsök (pl. alma, kajszibarack, egres, narancs, körte, szilva).
A szénhidrátban gazdag ételek csoportját a kenyér (teljes kiőrlésű lisztből), a liszt a rizs, az édes gyümölcsök (pl. érett banán, datolya, füge, ribizli, mazsolaszőlő), valamint a burgonya és a csicsóka alkotja. A harmadik csoportba tartozó, semlegesnek tekintett élelmiszerek jól társíthatók a másik kettő bármelyikével. Az olajos magvak (kivéve a földimogyorót), a vaj, a tejszín, a tojássárgája, az olíva- és pórsáfrányolaj, a napraforgó- és szezámmag, illetve- olaj, a saláták, zöldfűszerek és általában a zöldségfélék (kivéve a burgonyát és csicsókát) tartoznak ide. Hay nem tiltotta a mértékletes alkoholfogyasztást. Fehérjés étkezéshez száraz bort vagy száraz almabort, szénhidrátos étkezéshez sört ajánlott.
Mit mond az orvos? Ivan Petrovics Pavlov (1849-1936) orosz élettankutató kísérletei kimutatták, hogy az együttesen elfogyasztott hús és keményítő kétszer annyi idő alatt halad át a kutyák gyomrán, és a belekben is lassabban emésztődik meg, mint a kettő közül bármelyik egymagában. Ez azt jelenti, hogy a Hay-diéta az emésztési zavarokban, gyomor- és nyombélfekélyben, valamint székrekedésben szenvedő betegek számára valóban előnyös lehet. A megfelelően összeállított, szélsőségektől mentes Hay-diéta biztosan nem egészségtelen, és segít megelőzni az elhízást és az ahhoz kapcsolódó szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget és az ízületi betegségeket.
 
Mi a sikeres diéta titka?
Azt a diétát, amely nemcsak elősegíti a fogyást, de kellemes szellemi-fizikai közérzetről is gondoskodik, száz évvel ezelőtt egy amerikai orvos, dr. Howard Hay vezette be. Akkoriban a diéta lényege a következő volt: a fehérjetartalmú /hús, hal, tojás, stb./ és a szénhidráttartalmú ételeket /burgonya, kenyérfélék, tészták, stb./ külön-külön kell elfogyasztani, s ez a gyomor- és bélműködésre kedvezően hat. Ezáltal ugyanis nemcsak a testsúlygyarapodást vagy a fogyást lehet szabályozni, de a testi - szellemi közérzetet is.
A modern szaktudomány szerint az efféle szétválasztásra nincs szükség, mert a szervezet az emésztés során ezt a feladatot magától is elvégzi. De a módszer tesztelése során olyan ismert személyiségek is, mint Fergie, a yorki hercegnő igazolták, hogy az amerikai orvos találmányában lehet valami. S ha ráadásul a különböző ételek különválasztásán túl az ételek összetételére is ügyelünk - például az étrendbe sok gyümölcsöt, zöldséget, korpás terméket veszünk fel, ugyanakkor kevés húst eszünk, akkor ez a diéta igen egészséges, és hatásos lehet.
A kilencvenes évektől ezt az elméletet a nyugat-európai országokban ismét áttették a gyakorlatba, s például Németországban nagy kultusza alakult ki ennek a diétának. Ott a következő ajánlják a sikeres diéta érdekében:
- Kerüljük a disznóhúst, illetve az abból készült ételeket.
- Hetente legfeljebb négy tojást fogyasszunk!
- Szokjunk hozzá a sószegény étrendhez! Fűszerezéshez használjunk vegetáriánus készítményeket.
- A nyers vagy rövid ideig párolt zöldségféle minden változatban és mennyiségben megengedett.
- Az évszaknak megfelelő friss gyümölcs minden mennyiségben szerepeljen az asztalon.
- l5 óra után ne fogyasszunk fehérjében gazdag ételeket. A szénhidrátok délután és este sokkal könnyebben emészthetők.
 
A szétválasztó diéta
Világszerte sok millió ember követi az amerikai testkontroll-diéta szabályait, szétválasztva a szénhidrátokat a fehérjéktől, anélkül, hogy pontosan tudnák, mi ennek az értelme. Dr. Martin Noelke német orvos módosította, egyúttal egyszerűsítette az amerikai módszert, könnyen követhető szabályokat felállítva. Állítása szerint sikerült megtalálnia a tudományos magyarázatot a módszer fogyasztó hatására.
Felmerül a kérdés, hogy miért olyan hatásos a fehérje-szénhidrát szétválasztása a fogyókúrában? Dr. Noelke szerint a szétválasztó diéta hatására jelentos mértékben csökken a vér inzulinszintje. Ez azért fontos, mert az inzulin nem csupán a vércukor szintjét szabályozza, hanem egyúttal a zsírszövetek képződéséért és gyarapodásáért is felelőssé tehető. Különösen a fehérjedús táplálkozás esetén alacsony az inzulinszint, ráadásul étkezés után tovább fennáll a telítettségérzet. A szétválasztó diéta korábbi formái dr. Noelke szerint túlságosan bonyolultak voltak, ezért szükségessé vált a szabályok módosítása, leegyszerűsítése: ha táplálkozunk, a fehérjében, ill. szénhidrátban gazdag táplálékokat nem szabad egyszerre fogyasztani. Ehelyett ezeket ún. semleges hatású élelmiszerekkel kell kombinálni. Utóbbiak olyan élelmiszerek, amelyek fehérje-, ill. szénhidráttartalma viszonylag alacsony. A fehérje-, ill. a szénhidrátdús étkezések között legalább négyórányi időnek kell eltelnie. A főétkezések közötti idoszakban a legcélszerűbb gyümölcsöket fogyasztani. (lásd az egyszerűsített táblázatot is)
 
A legfontosabb szabályok
Szénhidrátok: kenyér, gabona, rizs, tésztafélék, burgonya
Semleges élelmiszerek: zöldségek, saláta, nyers ételek, tejtermékek, zsiradékok, olajos magvak
Fehérjék: hús, hal, tojás
A semleges élelmiszerekkel bármely másik csoport kombinálható, azonban a szénhidrátokat és a fehérjéket egymással tilos kombinálni!
A Rostocki Egyetem kutatói tudományos vizsgálatokkal is igazolták, hogy dr. Noelke szétválasztó diétája hatására javul a zsírégetés és csökken a zsírok beépülése a zsírszövetekbe, ami hosszú távon fogyást és az ideális testsúly megtartását biztosítja.
Természetesen nem kötelező a szétválasztó diéta állandó betartása, de ha valaki egyszer megtapasztalja annak jótékony hatását, aligha fog róla lemondani a továbbiakban. Ezzel egyébként kivédhető a régóta fogyókúrázók réme, az ún. jojóeffektus, azaz a fogyást követo gyors hízás, ráadásul havi 2-3 kg fogyás érdekében a diéta betartása mellett nem szükséges az éhezés.
Természetesen a fogyás szempontjából fontos a rendszeres testmozgás is. Az edzéstervet minden esetben egyénre szabottan kell összeállítani. Általános elvnek tekinthető, hogy a fizikai terhelés csak olyan mértékű lehet, hogy mozgás közben képesek legyünk hosszabb mondatok elmondására; helyesebb azonban a pulzusszám rendszeres ellenorzése. Aki különösen eredményes szeretne lenni, jól teszi, ha éhgyomorra végzi a testedzést, mert ilyenkor meglehetősen alacsony a vér inzulinszintje.
Sok szakember kritizálja a szétválasztó diétát, szerintük a fehérjék és szénhidrátok szétválasztása nem okozhat fogyást, mert az kizárólag a kalóriabevitel csökkentése révén lehet elérni. A módszer felfedezője, az amerikai orvos, dr. Howard Hay 90 esztendővel ezelőtt saját egészsége visszanyerését köszönhette a szétválasztó diétának. Gyógyulása után azon fáradozott, hogy a módszer tudományos magyarázatát megtalálja. Akkoriban még nem tudtak az inzulintermelés és a zsírszövetek képződése közötti összefüggésről, ezért dr. Hay a diéta sikerét a sav-bázis egyensúlyra gyakorolt kedvező hatással magyarázta. Ma már tudjuk, hogy ez tévedés volt, ezzel magyarázható a módszert illeto sok kritika is.
Dr. Noelke diétájának alapszabályai dióhéjban:
1.                  Mellőzzük a cukrot, a süteményeket és az édességeket, mert ezek erőteljesen emelik az inzulinszintet. A sok inzulin hatására néhány óra múlva jelentősen csökken a vér cukortartalma, aminek farkaséhség lesz a következménye.
2.                  Fehér kenyér helyett lehetőleg teljes kiőrlésű lisztből készített kenyereket együnk. Ezek rosttartalma csökkenti az inzulintermelést és meghosszabbítja a jóllakottság érzetét.
3.                  Csak kalóriamentes italokat igyunk!
4.                  A szénhidrátokban gazdag ételek a szétválasztó diéta értelmében vegetáriánus fogások, ami azt jelenti, hogy rizzsel, tésztafélékkel és burgonyával zöldségeket kombinálunk. Igyekezzünk ezeket az ételeket lehetőleg minél kevesebb zsiradékkal elkészíteni.
5.                  Ha húst, vagy halat szeretnénk enni, köretként csak zöldségeket fogyasszunk, és lehetőleg együnk előtte nyers salátát. A húsokhoz, halhoz és tojáshoz nem szabad burgonyát, tésztát, kenyeret vagy rizst enni!
Jól látható, hogy dr. Hay elveit e rendszerben csak a 4. és 5. pontban leírtak szerint kell szigorúan betartani. Gyümölcsöt - az erjedés és annak kellemetlen tünetei elkerülése érdekében - tízóraira vagy uzsonnára ajánlatos enni.
 
Választódiéta
Dr. William Howard Hay roppant hasonló módon a testkontrollhoz, arra a következtetésre jutott, hogy a bizonyos fajta ételeket nem szabad keverni. Véleménye szerint az egészségügyi problémák és az elhízás hátterében a szervezet savas irányba eltolódott kémiai környezete áll. Dr. Hay 3 csoportra osztotta az élelmiszereket, aszerint, hogy az emésztésükhöz milyen kémhatás kell.
·                    Lúgosak (azaz emésztés után lúgos kémhatású anyag keletkezik) - a legtöbb zöldség és gyümölcs, a magvak, a vaj és az olajok
·                    Koncentrált fehérjék, amelyek savasak, mint például a hús, a tojás vagy a sajt
·                    Koncentrált szénhidrátok, mint a gabona, liszt, burgonya, cukor és cukortartalmú ételek, méz
A szabályok szerint:
A 3. csoportot nem szabad egyszerre enni az első kettővel.
Az első csoportba tartozó ételek kombinálhatók a második és a harmadik csoportba tartozó ételekkel is.
Az 1. csoportból kell a legtöbbet fogyasztani, a második kettőből csak mérsékelten
Csak teljes őrlésű gabonát és finomítatlan cukrot szabad fogyasztani
A 2. és a 3. csoportba tartozó ételek fogyasztása között legalább 4 óra teljen el.
Tejet csak magában szabad fogyasztani, úgy is csak keveset.